Hányinger

ez a nap semmivel sem más
mint a hétköznapi fuldoklás
az erődet abba fekteted
legyen valamitől most is jó kedved

és mikor jobban megnézed
egyáltalán nem érzed
csakis a belső késztetést
a minden napos ébredést

szíved nem önti el melegség
szeretet, boldogság, békesség
a világra fél szemmel nézel
csakis megvetést érzel

a megszokott dolgok sodrása
érzelmek meg nem mozdulása
a sok hazug fagyott tekintet
a levegőben körülötted keringett

de te ki tértél előlük
eleged van már belőlük
még egy cigi és teli pohár
kedved nem lehet jobb már

kellemes békés karácsonyt
mindenki hasonlókat mond
de vajon komolyan gondolják
szerintem még ők sem tudják

a többi napnál miben jobb
minden csillag ugyan úgy ragyog
a gyűlölet ugyan úgy él bennünk
csupán kicsit meg enyhülünk

legalább is azt mutatjuk
vissza fogjuk haragunk
és mikor ennek vége lesz
ugyan úgy reszkethetsz

ennek nincs semmi értelme
és ez is a multi ünnepe
neki van is mit ünnepelni
belőletek fog profitot termelni

és ti buta kispolgárok
azt mondjátok boldogok vagytok
csupa fölösleges dolog
ami körül az eszed forog