Hát mint oly sokszor (mostanában egyre többször) a negatív hozzáállásom és elképzelésem ismét mindent elsöprő győzelmet aratott. Úgy lett ahogy én azt gondoltam. Mint ma úgy holnap se lesz semmi. Már-már pedig kezdtem bizakodni, mostanra bebizonyúlt, ez fölösleges volt. Szépen áttalakúlt az egész hét és nem kelettek hozzá napok. A hirtelen fellángolásokból ismételten csupán hamu maradt. Igaz, külső behatása van a dolognak és nekem semmi közöm nincsen hozzá. Illetve a hatást gyakorló egyénekhez nincsen sok közöm.
(Kedves barátnőm szülei) Na, de lényeg maradnak a halott hétköznapok. Igazából arra leszek kiváncsi mi lesz még péntekig. Ha a szerda, csütörtök megváltozott csupán pár óra alatt mi lesz itt péntekig? Az még azért egy teljes nap és amíg el nem indulok. Bele se merek igazából gondolni...